Minőségi Újságírásért-Díj

2010. 09. 05.

Dobszay János
[2007. szeptemberi díjazott]
Papos szülés
Egyház-alapítási „sikersztori”
HVG - 2007. szeptember 22.
Példátlan, hogy egy új egyház olyan rövid idő alatt annyi támogatót szerezzen, mint a - meglehetősen rejtélyes - Közösség a Születés Méltóságáért.
Aligha a tudtukkal, de három köztársaságielnök-feleség - Göncz Árpádné, Mádl Dalma és Sólyom Erzsébet - is hozzájárult egy új egyház születéséhez. Mindnyájan védnökei voltak valaha a Születés hete rendezvénysorozatnak. Az esemény szervezői és résztvevői között az elmúlt években több, a "szülés méltóságának" visszaadásáért - köztük például az alternatív szülési formák választhatóságáért - küzdő önszerveződő, többezres tagságú női kör, kismamaklub is feltűnt. Ahogy komolyodott a dolog, úgy merült fel az igény egy civil ernyőszervezet létrehozására. Néhányan azonban már a kezdetekkor azt is felismerték, több van a "témában": a szülés, születés "szakrális jellege" akár az egyházalapítást is lehetővé teszi.

Öt évvel ezelőtt két szálon is megindult a szervezés. Ennek eredménye lett a Közösség a Születés Méltóságáért (KSZM) egyház létrehozása, míg a "szent ügy" profán közvetítésén egy civil szervezet, a Társaság a Várandósság és Anyaság Megszenteléséért (Tavam) dolgozik. Hogy mennyire sikeres volt a "piac" feltérképezése, jelzi, egyetlen új alapítású egyház sem volt képes olyan dinamikus fejlődésre, mint amit például az 1 százalékos adófelajánlások adatai alapján a KSZM néhány év alatt elért. A 2002-es alapításakor még csak a Születés Egyháza néven futó szervezet működése első éveiben alig kétszáz támogatót tudott megszólítani, akiktől évi mintegy másfél millió forinthoz jutott. A fordulat a 2005-ös névváltoztatás után következett be: ekkor ugrott meg - rögtön 2 ezer fölé - az adóforintjaikról a közösség javára rendelkezők száma. Az egyház támogatói a tavalyi adóbevallások szerint már közel 6 ezren voltak, ezzel a közösség olyan ismert felekezeteket, vallási közösségeket előzött meg, mint például a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Jehova Tanúi, az unitárius vagy a baptista egyház.

Az egyházi 1 százalékokra bejelentkezett 144 egyházból támogatói számát tekintve a hetedik, az átirányított összegek alapján (idén 26,3 millió forint) a nyolcadik legnagyobb magyarországi "felekezet" működését ugyanakkor meglehetős homály fedi. A közösség internetes honlapján a köldökzsinór elvágásakor elmondandó imádság mellett nem sok utal a szervezet szakrális jellegére. Az alapító okiratból is inkább csak egy, az élet - persze igen jelentős - mozzanatára, a szülésre és a születésre koncentráló szervezet képe bontakozik ki. A hitelvek is e körül forognak. Mindjárt az első például így: "Hisszük és valljuk, hogy a szülés és születés nem csupán élettani folyamat, hanem szakrális történés, melynek során a megnyilvánult és meg nem nyilvánult világ találkozik."

"A születés pillanata valóban csak egy időszak az ember életében, hatása azonban az egész életre kihat" - magyarázta a HVG kérdésére az egyház legfelső fóruma, a tanácsadó testület megbízásából írásban válaszoló Erdélyi János jogász, mitől is univerzális az a világkép, amit közvetítenek. Elismerte azt is: az egyház nem képvisel mást, mint más vallások. Ez praktikus alapállás, mert így "bármely ember világnézetének kiegészítő motívuma lehet az általunk képviselt felfogás". Nem kizáró ok tehát a felekezeti kettős tagság. Állítólag már ma is sok, más egyháznak is elkötelezett hívet tudhatnak a soraikban, ám hogy kik ők, s vannak-e köztük vagy a vezetők között ismertebb személyek, nem publikus. "A nyilvánosságnak ezt a szintjét az egyház vezetősége még nem érzi elérkezettnek" - fejtegette Erdélyi. Azt is csak sejteni lehet, hogy a támogatói kör nagyjából egybeeshet a civil rendezvényeket látogató, a szervezet dúla- és bábaképzésében részt vevők - főként női - táborával.

Az alapító okiraton feltüntetett néhány név a "laikus" közönség számára alighanem ismeretlen. A 2002-es alakuló ülést levezető elnök azonban az a Haas György volt, aki a kilencvenes évek elején a Kódexpress alapítójaként és az Országgyűlési Napló kiadásával kapcsolatos pereskedések révén került a sajtóba. Ő a Születés-portálon közzétett önéletrajzában azt írja magáról: régebben pszichoterapeuta és könyvkiadó volt, "az ezredforduló óta a szülés, születés szerelmese". Bár az alapításnál bábáskodott, és később ő lett az egyház Alternatal Születésháza mögött álló alapítvány képviselője, nem tagja a közösségnek.

A KSZM-ben egyébként még papnak lenni sem túl nehéz. Ehhez - vagyis hogy valaki az egyházi terminológia szerint holdfivér vagy holdnővér legyen - nem szükséges különösebb képzettség. Aki jelen van egy megszülető életnél, s maga is hisz a születés misztériumában, lényegében már teljesíti a kritériumot.

A köldökzsinór rituális elvágásán kívül egyébként nem is nagyon van más liturgikus cselekmény. Ahhoz viszont, hogy valaki például holisztikus bába legyen - vagyis képes legyen arra, hogy a szülés alatt figyelemmel kísérje a testi funkciókat, a szülő nő gondolatait, spirituális, lelki jelzéseit -, már többéves képzésben kell részt vennie. A felkészítésben és egyben az egyház spirituális működésében olyan szerzők műveit használják, mint az Egyesült Államokból importált Elizabeth Davis, aki az egyház bábaképző intézetének szakmai vezetője. Könyveiben a "női gyógyítás specialistája" egyebek közt olyan témákat is tárgyal, mint a szülés és a szexualitás kapcsolata. A nők szerinte nem ismerik fel, hogy a szülés szexuális élmény, és például azért kérnek fájdalomcsillapítót vajúdás közben, mert zavarja őket, hogy furcsán kezdenek viselkedni. A szülő-gyermek kapcsolat javítása végett is javallja a természetes szülést a "próféta", mondván, a hüvelyi ingerlés érzelmi kötődést eredményez, ezért sem jó az érzéstelenítés.

A "szent könyvek" ilyen és ehhez hasonló megállapításai alapján sok tekintetben egyfajta lelki gyógyító tevékenységnek tűnik mindaz, amit a KSZM nyújt híveinek. Hasonló tevékenység "vallásba szervezésével" néhány éve Gyurcsok József próbálkozott. A távgyógyító alapította Egyetemes Szeretet Egyházát (ESZE) azonban a Legfőbb Ügyészség meggyanúsította, (HVG, 2000. augusztus 12.), hogy valójában nem végez hitéleti tevékenységet, szertartás címén pusztán "nem konvencionális" gyógyító eljárásokat alkalmaz, s ezzel megkerüli a terápiához szükséges hatósági engedélyek beszerzését. Az ügyészség hangsúlyozta: egy jogilag egyházként elismert szervezetet épp annak kellene megkülönböztetnie a többi civil szerveződéstől, hogy a hitélet a fő tevékenysége, hittételei nem állhatnak például általános értékek felsorolásából. Az évekig tartó per végül azzal zárult, hogy a bíróság betiltotta a meditációk keretében történő gyógyítást, de az egyházat nem törölték a nyilvántartásból.
picasso média kft. minden jog fenntartva ©