| |||||||||||||
| Üzenet Komlóra
Van remény. A Pécsi Ítélőtábla jogerősen 13 és fél évre ítélte H. Róbertet, aki még nyolc évvel ezelőtt valami adósságvitából kifolyólag egy kábeldarabbal brutálisan meggyilkolta Pfielf Csaba ismert komlói autóversenyzőt.
Az esetben az az érdekes, hogy a gyilkosság földerítéséhez nem sok köze volt a honi igazságszolgáltatásnak. Öt évvel ezelőtt a bíróság egyszer már fölmentette a most elítélt férfit, mert a rendőrség és az ügyészség képtelen volt átütő erejű bizonyítékokkal előállni. Ám az áldozat édesanyja, Pfielf Csabáné nem nyugodott bele a helyzetbe, s afféle kisvárosi Miss Murple-ként maga kezdett el nyomozni: tanúvallomásokat gyűjtött, alibiket ellenőrzött, nyomokat értékelt újra, s lám, végül elérte célját, a gyilkos nemcsak hogy meglett, de még ülni is fog, sőt még sajtópert sem indít rágalmazásért és jó hírnév megsértéséért.
Az olvasó sejti már, hogy ez az egyik követendő irány a közbiztonságos, békés, jogállami Magyarország felé vezető úton. A másik az, ha minden rendű és rangú gyilkos, bankrabló, útonálló, elvetemült gazember számára kötelezővé teszik, hogy a bűntény elkövetése után záros határidőn belül, lehetőleg még aznap külföldre menjen, akkor ugyanis van némi valószínűsége annak, hogy meglesz. Van valami szimbolikus abban, hogy fél órával azután, hogy a magyar rendőrség kiadta a nemzetközi körözést a vasárnap hajnali veszprémi gyilkosság elkövetői ellen, azok közül kettő fél órán belül osztrák rendőrök karjaiban végezte. A harmadik még nincs meg, tehát feltehetően Magyarországon tartózkodik. Szépen el lehetne most borongani vagy éppen röhigcsélni kínunkban a magyar bűnüldözés és igazságszolgáltatás teljes szakmai és morális csődjén, a nap nap után lóvá tett vagy éppen korrumpálódott rendőröktől kezdve a néhol kifejezetten idiótának tűnő, a Jud Süssről meg a légüres térről értekező ügyészeken át a teljesen ötletszerű ítéleteket hozó bírókig, ám most már sokkal többről van szó. Arról, hogy a bűnüldözési szervek nemhogy a bűnösök nyomába nem tudnak érni, de már maguk hozzák a lakosság nyakára a bűnösöket. Hogy mást ne mondjak, tavaly szeptember óta - lejárván a benntarthatósági idő - folyamatosan jönnek ki az előzetesből a Koszi-klán fő- és mellékalakjai, hogy aztán a legpróbáltabb gazembereket is megviselő házi őrizetbe kerülve a szabadidő hasznos eltöltésének jegyében újraszervezzék az alvilágot, két kártyaparti között milliárdokról s holmi emberi életekről döntsenek, mégpedig a hatóságok asszisztálása mellett. A magyar rendőrség és az ügyészség három év alatt nem tudott eredményt produkálni ebben a gyilkosságokkal terhes ügyben, súlyos, nehéz keresztapákat szabadítva ezzel az országra. S egyáltalán: a honi intézmények. Az adóhivatalnak például csak most jutott az eszébe, hogy vagyonvizsgálatot kellene indítani a veszprémi gyilkosság egyik tettese, Sztojka Iván ellen, aki évek óta az egyik leggazdagabb cigány Enyingen. Igazolhatóan az életében nem dolgozott, mégis egyik Merciből a másikba ül, és súlyos aranyláncok húzzák a nyakát. Egy szimpla korcsmárost vasra verve visznek el, ha nem standol le minden éjjel, s nem tud elszámolni két deci körtepálinkával, ám ez a társaság tavaly - írja a Somogyi Hírlap - százötven főre dagadva minden következmények nélkül karddal és késsel vonult végig Siófok legfrekventáltabb sétányán az erőfölényét demonstrálva; a rendőrség külön szerencséje, hogy még idejében el tudott menekülni. Enying város polgármestere odaáll a tévékamerák elé, arcán a búbánat, és szemrebbenés nélkül mondja, hogy ő teljesen meg van lepve, nem is gondolta, hogy az Iván ilyeneket tesz, hát Iván nem ilyen volt az általános iskolában, mert bizony azóta ő nem találkozott vele meg nem is hallott felőle. Miközben az egész város Ivántól retteg, mert Iván érzékeny ember, könnyen eljár a keze meg a kétélű kése, Iván nyugalmat akar, mert lányokkal és kábítószerrel kereskedik, és az eléggé idegmunka, de hát erről a polgármester semmit sem tudhat; ő nem kérdezi Ivánt, Iván meg magától nem mondja. De nem baj. Pfielf Csabáné 63 éves, komlói háztartásbeliről azt már tudjuk, hogy szakmai tudásban és elhivatottságban messze fölötte áll rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak, polgármesternek; fizikailag kellene még egy picit erősödnie, meg persze kicsit aktívabbnak lenni, és akkor akár nyugodtan is alhatnánk: jó kezekbe kerültek az ügyek.
A szerző további díjazott cikke(i):
|
2009 további díjazott cikkei
| |||||||||||
| |||||||||||||