Fellegi Tamás jogász-politológus-üzletember sokféle közegben megfordult, amióta tudományos pályáját üzletire cserélte. Tanácsadással, lobbitevékenységgel foglalkozott, dolgozott a távközlésben a Magyar Telekomnál, illetve az osztrák Kapsch cégnél. Olyan nagy horderejű ügyeknél bukkant fel, mint a negyedik mobilszolgáltató tendere, a gázárképlet meghatározása, vagy a Nemzeti Digitális Közmű (NDK). Fellegi kiváló viszonyt ápolt a jobboldal meghatározó politikai vezetőivel és az üzleti élet több nagyágyújával. Csak néhány név: Orbán Viktor volt és leendő miniszterelnök; Simicska Lajos, az adóhivatal korábbi elnöke; Lantos Csaba tőkepiaci szakember, a Keler Zrt. elnöke; Csák János és Pásztory Tamás, a Magyar Telekom Nyrt. egykori erős emberei. Eközben felépített egy határozottan jobboldali médiaportfóliót is. Ráadásul a baloldallal is szóba áll: úgy tudjuk, informatikai ügyekben gyakran folytat egyeztetéseket Baja Ferenc baloldali politikussal, a jelenlegi infokommunikációért felelős kormánybiztossal.

A Figyelő háttérbeszélgetéseket folytatott számos pálya- és üzlettársával, akik Fellegit jó humorú, kifogástalan modorú, és mindenekelőtt remek kapcsolatteremtő képességekkel bíró üzletembernek írták le. Mindezen tulajdonságaira alighanem a közeljövőben is nagy szükség lesz. Bár valamennyi Fidesz-közeli forrásunk fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a megalakuló kormányban – a miniszterelnök és a külügyminiszter személyét leszámítva – még minden képlékeny, mégis szinte mindenki úgy tudja, hogy létrejön egy rendkívül koncentrált hatalmú infrastrukturális tárca, amelynek Fellegi Tamás lesz a vezetője. (Az érintett nem adott nyilatkozatot a Figyelőnek, ez ügyben csak annyit jelzett: semmilyen hivatalos felkérést nem kapott kormányzati szerepvállalásra.)

Az új kormányzati struktúrában a hiperminiszter alatt összpontosulna gyakorlatilag minden, ahol sok az elkölthető pénz. Vagyis oda tartozik majd az állami vagyonkezelés (a jelenlegi Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.), az uniós források ügyei (ma Nemzeti Fejlesztési Ügynökség), valamint sokféle infrastruktúra (informatika, autópálya, közlekedés, energia, vasút, távközlés). Sőt – folytatják a jól értesültek –, e minisztérium felügyeli majd az összes állami non-profit közhasznú társaságot, talán még a Magyar Fejlesztési Bankot is. Ha mindez összeáll, alighanem csak egy fideszes superman lesz képes az egészet összefogni. Hogy jön akkor képbe egy, az üzleti világból érkező háttérember?

Fellegi Tamás László 1956-ban született Budapesten. Nagyszülei vaskereskedését a világháború alatt elkobozták, a nagypapát munkaszolgálatra hívták be, deportálták és megölték. Közvetlen családtagjai „médiások”. Édesapja, Fellegi Tamás újságíró, tévés rendező a hatvanas-hetvenes években az MTV szórakoztató és zenei főosztályának alapító-vezetőjeként a kor legsikeresebb műsorait gondozta (Röpülj Páva, Táncdalfesztivál, Nemzetközi Karmesterverseny, Vitray Tamás Ötszemközt című talk show-ja). Tévés karrierje után a Nagyító és a Képes Hét újságírója lett. Hogy apjától megkülönböztesse magát, Fellegi Tamás később, számtalan politológiai publikációja során, a László keresztnevet is használta. A nála három évvel idősebb nővére, Mária is a médiában tevékenykedik, korábban a Magyar Televízióban, majd a TV2-nél dolgozott, jelenleg pedig az RTL Klubnál vágó.

KAPCSOLAT A FIÚKKAL. A fiatal Fellegi Tamás 1970 és 1974 között a Trefort Ágoston Gimnáziumban tanult. A gimnáziumi osztályban ismerte meg későbbi feleségét, Szokolszky Ágnest, aki ma a szegedi egyetem pszichológia tanszékének docense és a Pszichológiai Intézet vezetője. Két fiúgyermekük született, Áron és Benjámin. Fellegi a középiskolai évek után egy évig katona volt, majd 1976-tól 1981-ig járt az ELTE jogi karára. A diploma után az MTA Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa lett, emellett tanársegédként a jogi karon maradt. Forrásaink szerint kiváló és rendkívül népszerű tanár volt. Innen datálódik remek kapcsolata egykori tanítványaival, Orbán Viktorral, a Kövér testvérekkel – Lászlóval és Szilárddal –, Áder Jánossal, továbbá a később a Fidesz gazdasági holdudvarának meghatározó alakjává vált Simicska Lajossal és a „luxusautós” Varga Tamással. Harminc éve jó barátja Stumpf István is. Az Orbán-kormány kancelláriaminisztere egy évfolyammal alatta járt a jogi egyetemre, vele együtt az egyik alapítója volt a Ménesi úti Bibó István Szakkollégiumnak. Fellegi ott kritikai megközelítéssel Marx Károlyról, illetve a szocialista rendszer válságos éveiről, ’56-ról, ’68-ról tartott kurzusokat.

Az említett kör nemcsak a hivatalos oktatás keretei közt jött össze, de azon kívül is. Mély barátságok szövődtek, remek közösség alakult ki, „sokat söröztünk, sokat dumáltunk” – hallottuk ezekről az évekről. Fellegi alapító szerkesztője és munkatársa volt a Századvég folyóiratnak, ahol együtt dolgozott Gyurgyák János történésszel, valamint Wéber Attila politológussal, aki azóta is az egyik legközelibb barátja. Orbán Viktorral pedig 1987-ben még közös cikket is publikált a lengyel ellenzéki mozgalmakról. Amúgy is sok írása jelent meg a lapban, többször írt Antonio Gramsciról; ő az olasz politológus egyik legnevesebb hazai értője.

Fellegi 1985-ben ösztöndíjjal a Harvard Universityn tanult, majd 1987-től hat évre az Egyesült Államokba költözött. A University of Connecticuton politológiát tanult, doktori címet szerzett és eközben órákat is adott a kelet-európai politikatörténetről. Ebben az időszakban a Fidesz amerikai képviselője volt, ami jól hangzott, de praktikusan nem sokat jelentett: infrastruktúrája kimerült egy faxgépben, de ha egy-egy fideszes kijutott Amerikába, volt hol aludnia. Minden évben hazajött, így az 1990-es választások előtt is, s részt vett a Fidesz-kampányában. Amerikai kitérője alatt Orbán Viktorral is mindvégig tartotta a kapcsolatot. Orbán egyik nyilatkozatában úgy fogalmazott ekkor, hogy Kövér László mellett Fellegi Tamás az, akivel minden ügyes-bajos dolgát meg szokta beszélni.

Az Egyesült Államokból 1993-ban – állítólag Orbán közvetlen hívására – tért végleg haza. Ekkor főállásban a Fidesz-elnök politikai tanácsadója lett. Forrásaink szerint, ha 1994-ben nyert volna a Fidesz, Fellegi komoly kormányzati pozícióhoz jutott volna. Az akkori vereség után azonban fokozatosan eltávolodott a politikától. Igaz, forrásaink szerint hiába lépett át az üzleti életbe, már sohasem tudta lerázni magáról, hogy ő a „fideszes Fellegi”. A tanítást még 1997-ig folytatta az ELTE politológia tanszékén és a Századvég Politikai Iskolában. Az idő tájt már a legszívesebben alapítványa, a Democracy After Communism (DAC) ügyvezető igazgatójaként mutatkozott be. 1995-ben hozta létre a később kommunikációs és politikai tanácsadással foglalkozó EuroAtlantic Kft.-t.


AZ ÜZLETI SZFÉRÁBAN. Az EuroAtlantic kezdetben – a Horn-kormány idején merész húzásként – kormányzati lobbitevékenységet vállalt, elsősorban édesipari és jövedéki termékek (dohány, ital, benzin) értékesítőinek érdekében járt el. Fellegi állandó cégtársa Gelényi Csaba pr-szakember volt. A vállalkozás sikeresnek bizonyult a szabályozás-intenzív ágazatokban, ezért egy nemzetközi fejvadász cég 1996-ban megkereste Fellegit, és a Magyar Telekom Nyrt.-hez (akkor még Matáv Rt.) hívta. Az üzletember kiszállt az EuroAtlanticból, s a távközlési cégnél kiépítette a szabályozási ügyekért felelős részleget: előbb ágazati igazgatóként, majd a szabályozói ügyekért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettesként vitte ezt a területet.

Utóbbi pozíciójánál nem sok fontosabb állás lehet az országban: a Magyar Telekom csak erős kapcsolatokkal rendelkező embert foglalkoztat e poszton, hiszen néhány fillér elmozdítása a tarifákban már százmilliós, vagy épp milliárdos összegeket hoz, illetve visz. Fellegi e minőségében széles távközlési és kormányzati mátrixot épített ki. Ebbe tartozott többek között Pásztory Tamás, aki Straub Elek akkori vezérigazgató helyetteseként, jogi és humánpolitikai igazgatójaként nagyon erős ember volt a telekom cégnél (ma a Kopint-Datorg elnöke). Fontos kapcsolata volt Csák János is, a Matáv pénzügyi vezetője, illetve egy ideig a Mol elnöke (a Heti Válasznak is résztulajdonosa volt), valamint Vasváriné Menyhárt Éva, a távközlési társaság korábbi szabályozási vezetője, ma a Nemzeti Hírközlési Hatóság főigazgatója. Forrásaink több más fontos barátját, üzleti kapcsolatát is azonosították számunkra. Így Gulyás Kovács Gergely jogászt (korábban a Fidesz-érában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főtanácsadója, majd a Quaestor, illetve konkrétan a Duna City ingatlan-projekt vezető munkatársa), illetve Urbán György közigazgatási szakembert, aki nemrég még a MeH égisze alá tartozó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának volt az elnöke. Ez a háttérintézmény fontos szerepet játszott például a lapunk által is sok cikkben vizsgált eredetiségvizsgálat hazai szabályozása során, illetve a választási informatikai rendszer kapcsán a HVG által nemrégiben bemutatott szerződéseknél.

Fellegi 2000 nyarától ismét az EuroAtlanticnál bukkant fel, vezette a hol rt.-ként, hol kft.-ként működő céget. (A máig is létező, de már „alvó” EuroAtlanticban az évek során tisztséget vállalt Stumpf István, illetve Szadai Károly, a Magyar Rádió Kuratóriumának egykori, Fidesz által delegált elnöke is). A társaság 2000 és 2002 között, a Fidesz-kormány utolsó két évében igen aktív volt. Csák János hívására, a Boston Consulting Grouppal közösen dolgoztak például a Mol megbízásából a gázárképlet kialakításán. A cég adott tanácsokat a Paksi Atomerőműnek, illetve az állami vagyonkezelőnek is (a Malév – amúgy sikertelen – privatizációja kapcsán).

A Miniszterelnöki Hivatalon (MeH) belül 2000-ben jött létre az Informatikai Kormánybiztosság (IKB), amelynek volt ugyan kommunikációs főosztálya, de egy közbeszerzés után, 2001 decemberében mégis az EuroAtlantic hozhatott létre egy kommunikációs programirodát, 500 millió forint keretösszeggel. Ennek 80 százaléka alvállalkozóknál kötött ki, és elfogyott, ezért 2002 májusában – vagyis már a Fidesz által elvesztett parlamenti választások után – a MeH 250 millió forintos keretemelést hajtott végre. Az utóbb több menetben (így a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az adóhatóság, továbbá az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által) vizsgált, de el nem marasztalt szerződések szerint az EuroAtlantic komplex kommunikációs tanácsadást is végzett, olykor Stumpf-beszédek megírásáért is számlázott. A májusi szerződésbővítés után a baloldali kormány leállította a kifizetéseket, de végül az IKB jogutódja minden számlát maradéktalanul kifizetett.

Az EuroAtlantic a Fidesz-kormány idején olykor magáncégeknek is végzett állammal kapcsolatos tanácsadást, vagy lobbit. Ilyennek említették lapunknak a Microsoft és az állam (praktikusan oktatási intézmények) viszonyát kezelő Campus-szerződés tető alá hozását 2001-ben, ahol a cég a Microsoft megbízásából járt el. Fellegi üzleti aktivitása 2002 után már kevésbé látható: mint az EuroAtlantichoz közel álló forrásunk fogalmazott: a sok vizsgálat „kicsinálta a céget”. Az EuroAtlantickal senki nem akart üzletet kötni, a cég reputációját kikezdte a sok vizsgálat, és érzékeny, lobbit igénylő ügyeket senki nem akart egy, a hatóságok által vizsgált cégre bízni. Forrásaink szerint Fellegi befolyása így is nagy volt, több komoly informatikai, illetve elsősorban távközlési ügyben maradt aktív, üzleti ötleteket keresett, befektetőket hajtott fel. Az EuroAtlantic, a Textlap Kft.-vel közösen kifejlesztett egy adatbányászati szoftvert is. Ami még tényszerűen tudható: Fellegi 2007-től 2009 januárjáig a Kapsch Telematic Services hazai ügyvezetője volt. A cég is igyekezett részt venni a többször elindított, ám végül mindig lefújt elektronikus útdíj tendereken. Ugyanebből az időből több távközlési nagyprojekt kapcsán is hallottunk Fellegi aktivitásáról, tárgyalásairól, ám konkrét szerepvállalása általában nem dokumentálható (erről lásd keretes írásainkat).


A MÉDIAPORTFÓLIÓ. A tanácsadói, illetve lobbitevékenységgel nem vált széles körben ismertté Fellegi Tamás, ám a 2009-ben megalapított, majd hamarosan médiaportfóliót összevásárló Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt. nevű vállalkozása révén igen. Ő a cég többségi, 51 százalékos tulajdonosa. A fennmaradó pakettet a koppenhágai – honlapja szerint válságkezelésben otthonos – DEFAP-csoporthoz tartozó, frissen indított Central Media Holding Aps dán kockázatitőke-társaság birtokolja. Az Infocenter.hu-ban vezető még Heltai Péter tévés újságíró. Szerettük volna megtudni, mi késztet egy dán céget arra, hogy üzletileg kevésbé csillogó magyar médiavállalkozásokat vegyen. Scott Macaw DEFAP-igazgató részletesen válaszolt is kérdéseinkre Koppenhágából. Elmondta, Fellegi Tamást egy 2007-ben rendezett nemzetközi konferencián ismerte meg, azóta egyeztettek valamilyen közös befektetésről. A tulajdonostársak közül Fellegi Tamás hozza a médiapiaci ismereteket, míg a dánok válságkezelésben, pénzügyi kontrollban erősek, és a felek közösen úgy látták, hogy a reklámpiac szűkülése idején érdemes olcsón médiaportfóliót kialakítani. A befektetett összeg nagyságát azonban Scott Macaw nem árulta el, mondván ez túl nagy segítség lenne a versenytársaknak.

Az Infocenter.hu Zrt. 2009 szeptemberében megvette a Heti Válasz kiadójának 100 százalékát. Fellegi már 2004-ben tett erre egy kísérletet, de nem tudott megegyezni Elek István akkori főszerkesztővel. Tavaly azonban létrejött a megállapodás a Heti Válaszban tulajdonos négy céggel, amelyek egy-egy magánszemélyt takartak: 95 százalékban Lantos Csabát, illetve együttesen 5 százalékban Borókai Gábor főszerkesztő-lapigazgatót, Bánhegyi Zsófia lapigazgató-helyettest és D. Nagy Ibolya pénzügyi igazgatót. Az ügylet további részletei, pénzügyi vonzatai nem ismertek, de úgy tudjuk, Lantos – aki mindössze nyolc hónapig volt a Heti Válasz meghatározó tulajdonosa – pénzügyileg nagyon jó ajánlatot kapott, befektetésével így kiemelkedő hozamot ért el.

Az Infocenter.hu ezután 2009 decemberében megszerezte a Lánchíd Rádió 100 százalékát is. A cég nem titkoltan már az országos rádiófrekvencia-pályázatra készült, ezért a szakmai jelenlét igazolására is keresett magának a piacon egy rádiót. Az adót birtokló jobboldali médiás kör – vagyis a Hír Tv Zrt.; a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.; Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, egyben a Hír Tv elnöke; Töröcskei István jobboldali bankár és médiavállalkozó; illetve utóbbi egyik érdekeltsége, a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt. – végül hajlott az eladásra. A mintegy 50 fővel működő rádió eddig évente több százmilliós veszteséget termelt. A 2009-es pénzügyi adatokat nem kaptuk meg a tulajdonosoktól.

Üzletileg ígéretesebb lehet a két nagy párt egyetértésével, ugyanakkor erős politikai viharokat kiváltva, országos frekvenciát elnyerő Class FM kereskedelmi rádió, amelyet az Advenio Zrt. nevű cég birtokol. Ebben az Infocenter.hu-nak áttételesen van kisebbségi érdekeltsége (Heltai Péter igazgatósági tag is a médiatulajdonos cégben). Az Advenio főtulajdonosa Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd. Ő is a Fidesz egyik fontos gazdasági potentátja. Orbán Viktor idején személyügyi államtitkár, illetve a Dunaferr igazgatósági tagja is volt, illetve ő védte Kun Zoltánt, az Axon vezérigazgatóját, akit azzal vádoltak, hogy lefizette Várhegyi Attilát, Szolnok fideszes polgármesterét.


JÖHET A POLITIKA. Eddig az üzletemberi pálya, és ha minden igaz, innen folytatódhat a nyilvános politikai karrier a csúcsminisztérium élén. Forrásaink már rengeteg egyeztetésről, Fellegi kegyeit tömegesen kereső önjelölt vezetőkről adtak számot. Fellegit egyébként már egyre nehezebb közvetlenül elérni, például két közösségi oldalon is törölte profilját. A beszélgetések során az is kiderült, hogy a csúcsminisztériumi elképzelésnek komoly ellenzői is vannak, részben strukturális, részben személyes érveket felhozva. Bár fideszes forrásaink hangsúlyozottan jó reputációjú, jó képességű üzletembernek írták le Fellegit, az láthatóan sok Fidesz-katonának szúrja a szemét, hogy bármennyit gürcöltek is az elmúlt nyolc évben a pártban infrastrukturális vonalon, egyszer csak jön valaki „kívülről”, és mindent visz. Forrásaink szerint ugyanakkor a gazdasági háttér- és frontemberek – így Simicska Lajos, egykori APEH-elnök, akkori helyettese, Kalmár István, később a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója, valamint Matolcsy György volt gazdasági miniszter és jelenlegi tárca-várományos – már áldásukat adták a kiválasztásra.

(Közreműködött Torontáli Zoltán)

Keretesek

A negyedik szolgáltató
Másfél éve, 2008 őszén próbált meg a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) egy negyedik magyar mobilszolgáltatónak frekvenciát eladni. E tender kapcsán tűnt fel a Mobinet Kft. nevű projektcég, amely a Content Zrt. tulajdonában állt. Ez a cég a pályázat kezdetén, 2008 őszén Bodnár Zsigmondnak, a Westel, majd a Vodafone egykori pénzügyi igazgatójának tulajdona volt, akivel Fellegi Tamás jó barátságot ápolt. A felek úgy képzelték el, hogy Bodnár hozza a távközlési szakmaiságot, míg Fellegi a befektetőket, és nekiindultak a tendernek. Fellegi két fontos kapcsolatot hozott. Egyrészt Lantos Csabát, aki jelenleg a Budapesti Értéktőzsde felügyelőbizottságának és a Keler igazgatóságának az elnöke, és akitől később Fellegi a Heti Válasz című hetilapot is megvette. Másrészt egy hongkongi illetőségű amerikai befektetőt, aki kötelezettséget vállalt arra, hogy tendergyőzelem után befektet a cégbe.

A tendereztetés kellős közepén, 2008. december 8-án a Content Zrt.-be beszállt a Layland Enterprises Magyarország Kft. és ugyanezen a napon Fellegi Tamás és Lantos Csaba a Content igazgatóságának és a Mobinet felügyelőbizottságának is tagja lett (Lantos mindössze három napig viselte e tisztségeit). A Laylandot pár nappal korábban, november 25-én hozták létre, két tulajdonosa az Edinburghban bejegyzett Layland Enterprises Limited (e mögött állt a hongkongi üzletember) és Fellegi Tamás volt. A Layland Magyarországot aztán tavaly júliusban egy Bloomsbury International nevű Seychelle-szigeteki off-shore cégbe vitték ki.

A szakmai pletykák mindvégig arról szóltak, hogy a kevéssé ismert pályázók (nemcsak Fellegiék, de az Econet-csoporthoz köthető Dreamcom is esélyes volt egy ideig) mögött vagy spekulánsok, vagy már a piacon dolgozó mobilcégekhez kapcsolható körök bújhattak meg. A negyedik szolgáltatónak szánt frekvenciában ugyanis nagy pénz volt. A kiírás szerint 100 millió forint egyszeri befizetéssel lehetett volna elnyerni azt a frekvenciát, amelynek piaci értéke akár többmilliárd forint is lehetett. Spekulálni azzal lehetett volna, hogy a tendernyertes beígér egy jónak látszó üzleti tervet, kifizeti a 100 milliót, majd pár év alapjáratú próbálkozás után „belátja, hogy nem jött be az üzlet”, és eladja a frekvenciát a három nagy mobilcég valamelyikének. Úgy tudjuk, az NHH maga is próbálta informálisan lenyomozni, hogy kik lehetnek a valós indulók, és végül ennek eredményeként nyilvánították a pályázatot érvénytelennek. A hivatalos érvelés az volt, hogy a gazdasági válság megváltoztatta a piaci környezetet.


NDK-sok
Fajsúlyos szereplők bukkantak fel egy tervezett nagy hírközlési fejlesztés, a Nemzeti Digitális Közmű (NDK) projekt hátterében. A projekt keretében az állam sok tízmilliárd forintból épít majd szélessávú gerinchálózatot Magyarország elmaradott vidéki helyeire. A projektet elsősorban Baja Ferenc, az infokommunikációs államtitkárság vezetője „tolta”, széles körű egyeztetéseket tartott hírközlési szereplők bevonásával. Úgy tudjuk, ezeken eleinte Fellegi Tamás is részt vett. Baját ezért a projektért az ellenzék igazán sosem támadta, még az sem zavart senkit, hogy a választások előtti utolsó pillanatban, 2010. február 26-án jelent meg az NDK projekt megvalósításáról szóló, 1048/2010. kormányhatározat. Pedig ez nem állt összhangban Bajnai Gordon azon bejelentésével, hogy a kormányzati ciklus végén már tartózkodik a jövőt meghatározó, nagy döntésektől. Mindezt több forrásunk úgy értékelte, hogy a projektre létezik egy „nagykoalíciós” egyezség, az ötlet születésénél jelen levő, illetve Baja Ferenccel gyakran egyeztető Fellegi pedig a későbbiekben segítheti a kontinuitást. A kormányhatározat kapcsán mások arra is felhívták a Figyelő figyelmét, hogy a sietséget valóban lehet azzal indokolni, hogy ha uniós forrásokra kell pályázni, annak hosszú az átfutási ideje. A kormányhatározat amúgy sem nevez meg konkrét összegeket, forrásokat, ugyanakkor kijelöli a projekt megvalósítójának és a remélt uniós támogatás kedvezményezettjének a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt.-t. E cégnek az elnöke Pásztory Tamás, Fellegi Tamás régi ismerőse. Oláh István György, a Kopint-Datorg vezérigazgatója korábban Fellegi és Pásztory kollégája volt a Magyar Telekomnál, míg Szakmáry Ákos, a Kopint-Datorg vezérigazgató-helyettese Baja Ferenc korábbi munkatársa volt a MeH keretein belül létrehozott Elektronikuskormányzat-központban.