Vibrotrért reklámoz a Miami Sun Stúdió falragasza az árkádsor oszlopán. Szemben az Astoria szálló főbejárata, a Semmelweis utca túloldalán a Puskin terasza. A háztömb kiskörút felé eső részén csak nemrég számoltak fel egy másolt DVD-ket forgalmazó vállalkozást. A világítóudvarról nyíló garzonban egymást váltották a vevők, minden ötszázért ment, még a legújabb filmbemutatók kalózkópiái is, amit Kijevben vagy Moszkvában vesznek fel kézikamerával. Orosz árnyak vonulnak el a vetítőgép előtt, oroszul szidják az elkésők édesanyját. A sarkon magyarság-rekviziteket forgalmazó üzlet, ahol majdnem nagykeráron szerezheti be minden rovásíró, huntudatú, szittya, ösztönös teoretikus, kispróféta, sólyom- és turul-nemzetségfő, párthus, szarmata, szkíta, angyallátó, károsgravitáció-elhárító és sámán a szükséges kellékeket. Innen rajzanak ki az ősmagyar összetartásokra a vásárosok.

A palota legszebb bérleménye most a világmagyarság, a Magyarok Világszövetsége kezelésében áll. Az ajtó előtt gyalogmagyar ül hímzett zekében. Ehhez csizma illene, ő mégis sportcipőt hord. Tűnődő tekintete a távolt kutatja, kérdésre bólogat. Talán szegődményes góbé, valami turistalátványosság. A portán rezignált, ötvenes férfi igazít el: a szittyák az emeleten gyülekeznek. Egy idős férfiú szorít helyet maga mellett a liftben. Két hatalmas piskótafüles szatyrában könyveket fuvaroz. A verejték patakokban csorog az arcáról. A Bethlen Gábor-kerengő oszlopai közt szlalomozik a nagyelőadó, a Széchenyi-terem bejárata mellett felállított asztalokhoz. Hiába a korai időpont, megelőzték. Csak egy távolabbi asztalra pakolhat ki. Kínálatában a Dénes János 80 éves cím felett harmadába hajtott év eleji Magyar Fórum-számok is sorakoznak. Csurka István köszönti a rendszerváltás demokrata fórumos, később független, legvégül MIÉP-es képviselőjét. Könyveit 1956 forintért adja, hatezerért elvihető mind az öt. De az igaz ritkaság az Amerikai és kanadai költők hitvallása. A Torontóban tíz éve kiadott antológia előszavában a szerkesztő Tűz Tamás papköltő Kertészné Titonelli Olga Őszi vihar című kötetének előszavából idéz. Az összeállítás segít megérteni, mi a tengerentúli magyar. Az első százötven példánya exlibrissel díszítve jutott el az alkotóknak. Ezt a példányt Seres József torontói költőnek nyomták egykor. Egy sor, ha nem is sok, de méltó emlék róla: „Reppenő szép buzogányom" (Az ötödik dimenzió). Mint oly sokan a nézők közül, Dénes János is hasznosan tölti az előadásáig hátra lévő időt. Mire referátuma, az Anti-ember sorra kerül, az indítása - „Káin megölte Ábelt, Heródes megöli a gyerekeket, Ábrahám feláldozná egyetlen fiát, ám Hunor nem ölte meg Magort!" - sokat veszít erejéből.

Vitéz Siklósi András, a Szittya Világszövetség elnöke, a találkozó főszervezője a bejáratnál seregel. A nagydarab, erősen hízásnak indult hatvanas férfi szenved a melegtől. Csináld már, ne magyarázz, utasít ingerülten egy asszonyt, aki a belépőket és a kasszát kezeli. Siklósiné ma sem lázad, csinálja. Már jócskán benne járunk a délutánban, amikor látom, hogy még visszanéz a vécéajtóból, elhagyhatja-e pár percre az őrhelyét. Csak egy pillanatig töpreng, beteszi maga mögött az ajtót, és óvatos, de gyors léptekkel inkább visszasiet a székéhez.

Siklósi társadalmi munkában látja el a Turul Szövetség elnöki tisztét, szerkeszti a kéthavonta megjelenő nemzetvédelmi és kulturális kiadványt, a Tárogatót, ír és költ. A konferencia invokációja is egy saját verspróza, a Hazafiak imádsága, a szerző előadásában: „Magyarok Istene, (...) Világ Világossága, Villámló Hadúr, Mennyei Sólyom, Karcsú Csodaszarvas, Szentséges Korona, Áldott Rovásírás, Sziklából Fakadó Forrás, Friss Erdei Illat, Édes Falusi Muzsika, Színpompás Nyári Szivárvány, Tisztaság Fehér Lilioma, Szeretet Szikrázó Gyémántja! Kérünk, ne engedd, hogy idegen élősködők szívják a vérünket, s gátlástalanul üldözzenek és eltapossanak tulajdon szülőföldünkön." A magyarság küldetése: harc az isteni Világosságért a sátáni Sötétség ellen. Ez előadásának címe. Hét mottót is választott, az egyik Kossuthtól való: „kiirtanak saját hazádból, szegény magyar nép". A kommunisták bűneinek megidézésével indít. Csak egy, de annál vérlázítóbb példát említ, a nátrium-karbonát gyilkos keverési arányát alkalmazó liberálbolsevista kormányét, amelyik az így ivartalanított és lerövidített életű magyarok megüresedett ingatlanait külföldieknek veti prédául. Később az ősbűnt, hogy „ugyebár fasisztázzák, antiszemitázzák édes népünket", rögvest a szemita-veszély megidézése követi. „A kettős állampolgárság újabb kaput nyit a külföldi zsidóság betelepedésére, és a magyarság kirablására! Általános tisztogatás kell az élet minden területén, plusz teljes határrevízió."

Siklósi Andrásnak persze van oka a kesergésre. Alig negyvenen regisztráltak, és mindent a saját pénzéből finanszíroz. Az előadók közül csak Grandpierre Attilát kellett visszautasítania, aki a minimális tízezer forintot mindenhol elkéri, legyen az ügy bármily nemes is.

A kávét az emeleti büfében azonban továbbra is az osztrák mocsárízű fajtából főzik, van állandóság, tartósak a gyökerek. A büfés a román Carpaţit, a helyi Munkást szívja. A papírja barna, különös foltokkal tarkított, akár a sokadszorra elázott és megszikkadt csikké a kanálisban. A szendvicstárló üvegében egy copfos, érett magyar anya frizurát igazít. Emsének öltözött, copfjait a fül mellett pecsét méretű, kerek hajékszer fogja össze.

Harminc, talán negyven érdeklődő üldögél elszórtan a háromszáz fős teremben. Foci-vébé idején ez is szép szám. Örüljünk, hogy a futball nem ősi magyar találmány, mint a kerék, akkor még kevesebben lennénk. Siklósi András a színpadról is felszólítja a résztvevőket „a türelmes, kulturált viselkedésre, s az előadók jogainak tiszteletben tartására".

A színpadi dekoráció visszafogott, fegyelmezetten egyszerű. Jobbra-balra nemzetiszín lobogó, hátul vetítővászon. A színpadvilágítás reflektorai elé kék színező fóliát raktak, ettől mindenki úgy néz ki, mintha önmaga szelleme lenne. Kivéve Grespik László ügyvédet. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal egykor oly népszerű vezetője pont úgy néz ki, akár tíz éve.

Egy színes szórólap a Wass Albert-díjas Csabai János darabját - Vissza Isten tenyerére! - hirdeti. Szervezi a pomázi Magyar Vár Alapítvány. A „döbbenetes előadás" alapkérdése: „Egy törpe kisebbség titkos ármánykodással elpusztíthat egy ősi nemzetet?" „Tabukat lerázó ősbemutató."

Odabenn Varga Csaba folyamatos krákogással és őzéssel próbál úrrá lenni zavarán. A kackiás bajuszú szittya-nyelvész a nép nevében kéri ki a kommunista nyelvészek által elkövetett csalást, mely szerint a magyar az Ómagyar Mária-siralomból fejlődött volna ki. A magyar 30 000 éves írás, jelenti ki az előadó. Később emel a téten, a végére negyvenezerig jutunk. Az is kiderül, hogy „a Kárpát-medencében alakult ki, és innen terjedt el a tejcukor felbontásáért felelős enzim. Az emberiség ősgénjeit is mi őrizzük 67 százalékban. A fehér ember műveltségét is mi alakítottuk ki - emeljük már fel a fejünket! Nálunk a jobb agyfélteke, az asszociatív uralja a balt, ami elveszik a részletekben, és onnan nem lehet az egészet létrehozni, mert a magyar mindent a teljesség szempontjából figyel. Ez Todorovics felismerése. Sumérül a háromszöget har-nak mondjuk, pl. Hargita, és a helyén hegyecske jelet láthatunk. A három hegyecske jel Isten anyját jelenti, s pont ilyen látható a szlovák címerben, amit csak magyarsumér nyelven lehet olvasni, és ez a következő: a magyar isten országa."

Minden előadóra fél óra jut, és ahogy a főszervező ígérte, időről időre versmondással „élénkíti a figyelmet". Ismét saját költeményét szavalja. „Anyánk édes Boldogasszony / áldó kezed oltalmazzon / szemed fölöttünk virrasszon / szíved szívünkhöz hajoljon // Erősíts meg minket kérünk / ne folyjon ki drága vérünk / Bízunk benned csak rád nézünk / vigasztald könnyező népünk // Ne hagyd hogy a gonosz sorba' / elragadjon a pokolba / Testünk-lelkünk így is csonka / szétmarta a héber rozsda // Mindenünket elorozták / nem miénk már Magyarország / Semmik vagyunk gyáva szolgák / otthonunk rablók tiporják // Idegenek nyúznak tépnek / mi haldoklunk csak ők élnek / Micsoda kegyetlen végzet: / elpusztítanak a férgek s. í. t. (Könyörgés Babba Máriához - vers 2009 húsvétjára)

Egy bocskaiba töltött gitáros, aki szintén a figyelemélénkítésen fog majd dolgozni, a térdén szalonnázik a sorok közt. Miután elpakol, kicipzározza készségét a gyakorlómintás zsákból. Húzd rá, magyar!, szól, ahogy a színpadra lép, s valami nem múló optimizmussal kísérli megénekeltetni a közönséget. Hiába alapélménye az irredentáknak a Legyen úgy, mint régen volt, nincs keletje a közös dalolásnak. Géczi Erika szerzeményével, a Szállj sólyommal próbálkozik, de aki egyedül is hamis, annak nincs szüksége támogatásra. A szórólapon a Szent Korona Rádió oszlopának, Erdei József előadóművésznek a neve is szerepelt, és a Labdarózsa népdalköré is, de amíg nem hallottuk sem egyiket, sem másikat, lehet, hogy nem bölcs dolog keseregni sem vitéz Siklósi, sem a gitáros művészetén.

Grespik László Varga Csaba előadásához kapcsolódva kijelenti, ma már tudjuk, a magyar nyelv egyidős az emberiséggel. Barát Tibor kutatót idézi, miszerint az emberiség története a magyar és a zsidó nép harcának a története. Egy filmélmény, a Mátrix megtekintése adja előadása gerincét. A mozgókép főszereplője, Neo öntudatra ébred, és legyőzi az álvalóságot. Ide-oda kanyarog a szabad asszociáció széles országútján, mígnem rátér jövetele céljára: „Ismert, hogy Rákosi Mátyás el akarta bontatni a Badacsonyt, merthogy milyen jó építőkő van benne. Üzenem Rákosi Mátyásnak, hogy akkor bontjuk el a badacsonyi hegyet, amikor a Siratófalon pornófilmet vetítenek!" „Tegyük fel, hogy a Kárpát-medence lesz az utolsó élhető hely Európában. Ebből is látszik, hogy Magyarország több mint szent föld. Ha ezt a szent földet el akarják venni tőlünk, megölhetjük a támadót? Igen! A nemzeti önvédelem korszakába léptünk."

Egy tényleges kém, Práczki István következik. Előadásának címe: A magyarok pokoljárása. Szerinte a szittya azt jelenti: összítja, azaz összehozza a jót a még jobbal. A szittya ugyanis nem nép, vallás. A hírszerzőnek egyébként nincs hangja, csak susog, néha sistereg, de ez tán csak mikrofonhiba.

Práczki István még az ebédszünet, jó két óra múltán is akcióban van: egyre csak a hátul, a nagyőrlők között rezgetett zs hangzó kontaminációit hallani. És hogy a zsidó főnévnek mindig az első szótagjára teszi a hangsúlyt, akár a kas, úgy zúg, zsong a terem. Zsid, zsid, zsid... szisszen fel újra és újra az ormótlan csendben. De a kiscsoportos és a páros beszélgetések témája is előbb vagy utóbb mindig oda lyukad ki, hogy mit forral a zsidó. Már most, az első nap derekán kijelenthető, ez a világtalálkozó legnépszerűbb, tapsos, zsigeri izgalmat, valóságos vérbőséget okozó szava.

Hasznos Miklós kutató mindjárt új definíciót is bevezet a témában: „akiket nem hívnak, de jönnek". Egy uniós cigányállam-koncepcióról is szót ejt, és a magyart tovább alázva természetesen ennek nagy részét Magyarország területéből hasítanák ki. Bár most az egyszer nem járna jól Szlovákia és Románia sem. Tapsos az abgangja: szerinte az legyen az általános elv, hogy ami jár egy dél-tirolinak, az járjon az erdélyi magyarnak is.

Egy hobbykutató, Tácsi István követi őt a színpadon. Olvas. A Magyarok Istene, az ősi Napisten újra fénylik. (A két kötet megrendelhető a szerzőnél telefonon és e-mailben.) Fájdalma, hogy a szakma nem fogadja el kutatóként, de ő, ennek ellenére, mégis tudományos áttörésre készül. „Kinyamkadtam kétkötetes munkámat, A magyarok istenét, a természetmateriális körelmélet alapmunkáját, amiben leírom, hogyha kihal a magyar, sohasem lehet újraéleszteni. Az Árpád-féle materiális törzsközösségi életvitel a lényeg. Még a családok is totális önpusztításban fetrengenek. Az ok - magunk között vagyunk, tehát elmondhatom -, hogy fajunknál 180 fokos fordulat következett be 3000 éve: apajogú társadalmak tombolnak hamis dicshimnuszban. A fogalmi gondolkodással kezdődött a probléma: azaz mindent meg tudunk magyarázni, még az ellenkezőjét is. Elmondom még, hogy a cigányság gradációs biológiai háborút vív a befogadó magyarság ellen. Jézus Krisztus urunk jász-szkíta magyar volt. Dávid király (Jeszája) is jász-magyar uralkodó volt. Kérem, ilyen egyszerű a világ legnagyobb titka, ha magyar nyelven vizsgálja az ember. A magyar nem népnév, vallás, az emberiség ősnemzete. Én az onogur szó jelentését négy éve megfejtettem, de lássuk, mi van: ott nyomnak el, ahol tudnak."

Rumi Tamás rovásírás-szakértő az „ismert könyvnyomtatás történetének első, teljesen rovott könyvét", az Egri csillagokat ajánlgatja. A kiadóról, a Rovás Alapítványról a következőket mondja: a rovással kapcsolatos tevékenységi területeken a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése a célunk. Rumi Tamás szakterülete a „rovott szövegszerkesztés". A rovás technológiájának forradalmi szoftvere nem kis részben az ő keze munkája. Különösen a rovás zs jelének kultúrákon átívelő elterjedtségét vizsgáló 128 oldalas, Rostás Lászlóval közösen jegyzett A rovás ZS jele című tanulmányára büszke.

Mielőtt felkonferálnák a radikális nemzeti fiatalok ikonját, Toroczkai Lászlót, Siklósi András egy Erdélyi József-verssel kedveskedik az izgatott hallgatóságnak. Nehéz hallgatni pirulás nélkül, elmondani talán btk.-ba ütköző cselekedet, bár gyorsan változó világunkban lehet, hogy kitüntetés jár azért, amiért tegnap még elzárás. A 64 vármegye mozgalom vezetője zsebre vágott kézzel, fel s alá sétálgatva magyaráz. „Mármost csak az a kérdés, meddig maradunk meg Csonka-Magyarországon magyarnak? A nagykörúti Klub 64 nemzeti szórakozóhely előtt történt a minap egy eset. A biztonsági feladatokat ellátó betyársereg arra lett figyelmes, hogy a klubból távozó magyar fiatalokra a közelben négerek támadnak. Az odaérkező betyárokat a négerek segédcsapatként üdvözölték, ám amikor azok tudtukra adták, hogy jobb lesz felkötni a nyúlcipőt, még nekik állt följebb. Barátaim! Mint a Magyar Jelen főszerkesztője mondom nektek, a magyar a 24. órában a megmaradásért küzd. És mi a teendő? Én azt mondom nektek, hogy napról napra el kell végeznünk a gyermeknemzés sziszifuszi munkáját. És szégyellem, de sajnos igaz: a 64 vármegye nyolc vezetőjéből csak egynek van családja! A magyar nép sorsa nem a parlamentben dől el, hanem az utcán. Degenerálódunk, ha nem vállaljuk a harcot. A környező népek csak az erőből értenek. A harcos magyar nemzetnek kell a vér. A feleségnek pedig az a dolga, hogy elengedje otthonról a szabadságharcost. A nagymamám a Don-kanyarba is elengedte a nagypapát, és várta hűségesen haza. Az én koncepcióm: imádkozzunk, és tartsuk szárazon a puskaport. És ne felejtsünk el gyermeket nemzeni!"

Gyárfás Ágnes, a Miskolci Bölcsész Egyesület, a magyarságközpontú felsőfokú felnőttképző intézmény egyik alapítójának előadása következik: A magyar lélek útja a másvilágon. A Halotti beszéd elemzésében odáig jutott a magyar-esztétika szakos tanárnő, hogy annak isa szava valójában ősatyaságot jelent. Ez a szó ezüstszálon köt össze bennünket az égi személlyel. „Az isemük az ősatyák, a pur szent, s ha az isa félrevonul, bizony elég rosszul vagyunk." A gyógyító Gyurcsok József, Visegrád szimbolikus királya rosszullét esetén mindig fénykötelek segítségével adott pluszenergiát, és még sokkal jobban lett a kliens, ha közben a mester arcképével díszített pillepalackból áldottvizet kortyolgatott. „A hamu pedig vizet, lelket, fényt jelent. Jézusban több volt a mu - a víz és a fény -, ezért tudott a vízen járni." A Halotti beszéd minden szavának megfejtése könyv formában - A halotti beszéd mondattanáról - is kapható többek között Gedeon Editnél és Gondos Bélánál. Gyárfás Ágnes azt is elárulja, Micháel (Mihály) arkangyalnak földbirtokai vannak Magyarországon. Égi lelkek törvényét nem írhatja ugyan földi parlament, mégis érdekelne, kivel végezteti a kötelező éves művelést.

És jönnek a többiek, sorban: Egy tényleges nemes, Bethlen Farkas, Verőce polgármestere, miniszterelnöki leszármazott. Főtisztelendő Hegedűs Lóránt, Eva Maria Barki, aki a két athéni magyar olimpiai aranyunkért harcolt. A mozgékony Posta Imre, aki nélkül nemzeti önépítés nem létezik. Paksi Zoltán asztozófus. Gondos Béla egykori hírlapárus és szamizdat-terjesztő, ma búcsújáróhely-kutató. A Szent Koronát szolgáló Halász József is fellép, valamint a Waszlavik Vitéz Lászlóval összekapaszkodó költő, Szendrey Marót Ervin. Ifj. Tompó László, aki A „választott nép" és a magyarság c. tanulmányában így ír: „Nemzeti szabadságharcainkban a zsidók nem vettek részt, a huszadik századi hadügyi statisztikákban mégis szerepeltek, de nem katonákként, hanem hadiszállítási bűnözőkként. (...) A magyar politikai gondolkodás klasszikusainak antiszemitizmusa (illetve antijudaizmusa) nemzeti önvédelem, nem pedig fajgyűlölet." S. Karakán Elemér írt még ilyen lendületesen a témáról Királykérdés 999-ben és más szittya vonatkozások című munkájában jó nyolcvan éve. Dr. Tejfalussy méréstani szakértő és feltaláló pedig arra figyelmeztet, hogyan mérgezte a fennálló hatalom az asztali sót.

Az ezer forintos menüt - leves, csirkepörkölt nyers nokedlivel és palacsinta - az alagsori Árpád étteremben szervírozzák. A bokszok tetejét faragott harangláb, székelykapu díszíti. Évek óta nem látni ilyesmit, teljesen kifutott e termékek alól a piac. A falakon sok mindent elhelyeztek. Van hímzett és festett báránybőr, égetett, mázas címer, kéregfestmény tóval, a háttérben fenyvesek. Számos művirág fogja a port. Diszkógömb, romantikus freskó: gótikus erkély három oszloppal. Jobbra-balra várrom a tóparton, az egész kompozíció a népszerű márványos stílben tartva. Ma már minden szobafestőnek illik ismerni a technikát. Idelent a Neo FM szól, a székház büféjében a Lánchíd Rádió. A belső teremben diszkópult, pálmafás freskó, terméskövet imitáló fal, valamint Anikó tálaló a hetvenes évekből. Az előtérben a fotelek aranyosan irizáló, sötétzöld huzatot kaptak. A kávézó a Pussydrink energiaital termékforgalmazója: „Mi a Pussy? A Pussy hisz a természetes energiában - mert ez az, ami jó Neked. A Pussy akar téged!" Az étterem az Arató Discóval („Ahol csak a zene kábít") osztozik az egész háztömb alatt húzódó pincelabirintuson. Ha sok a vendég, kinyitják az átjárókat.

A szittyaság és a számlaadási fegyelem nem párosítható fogalmak. Számlát senki sem ad. A konferencia-belépő négyezer forint két napra, a népművészek és a misszionáriusok az asztalpénz költségét rögvest át is hárítják a vásárlókra. Az ideiglenes, szombat-vasárnapi árat öntapadós matrica jelzi a termékeken.

Vitéz Siklósi többször is megerősíti, a színpadról, de akár személyes elbeszélgetés során is, hogy Rinpocse utazó láma szerint a magyarság őrzi a világ szívcsakráját. A rejtekhely a Pilisben, Dobogókő közelében található. Azt mondják, „ha hí a kő, menni kő!" A maroknyi szittyatudatú áhítattal hallgatja szavait: „Nagy jövő vár Anyám országára. Ezek a mi Urunk, Jézus Krisztus szavai. A világ sorsa a magyarok kezében van: tudja ezt a Gonosz is, ezért akarja kiirtani és/vagy elüldözni a Kárpát-medencéből a magyarokat. Emelni kell a rezgésszámunkat! Csak táltos nemzet képes megtáltosodni!"